Gyakori kérdés ügyfeleinktől, illik kitérni erre is.
A 2000-es években már elég általános lett a DVD lejátszó, és megjelentek (horror áron) a merevlemezes változatok is. Ugyanazt tudták körülbelül, mint a VHS lejátszók, csak itt a videó egy merevlemezre vevődött fel. Amíg a 80-160 Gb tárhely tartott, addig lehetett felveszegetni videókat, akár eltérő minőségi szinteken is. Sokan a családi videókat is bejátszották a merevlmezre analóg kazettákról. Ott aztán alapszinten lehetett szerkeszteni rajtuk, és akár ki is lehetett írni DVD-re. Két dolgot viszont nagyon el lehett rontani, ami hazavághatta az összes felvételt:
Mindkettő a minőségek beállítása. Egyrészt, amikor a felvétel megtörtént a merevlemezre. A felvevők 3-4 felvételi minőséggel rögzítenek videót a merevlemezre, és a távirányítón sajnos erre külön gomb is szolgál, könnyű elnyomkodni rossz irányba. Találkoztunk már olyannal, hogy az ügyfél ugyan mind a 30db Video8 kaziját bemásolta a merevlemezre, de a leggyengébb, 320*240-es felbontáson, a végeredmény egy mocorgó pixelhalom lett. A másik, amit el lehetett rontani, hogy ha a felvétel ugyan jól is sikerült, de a DVD-re kiírás minősége lett rosszra állítva, mondván: "Ha több fér fel egy DVD-re, az csak jó lehet" Igen, több fér, de milyen áron?! A méretcsökkentés mindig minőségcsökkentéssel is jár: Kisebb a képfelbontás, erősebb a tömörítés. Így a DVD lemezen hiába van fenn 3-4 órányi videó, homályos, pixeles lesz végül.
És akkor még meg kell említeni, hogy ha nem megfelelő, minőségi, árnyékolt kábelekkel kötöttük össze a gépeinket, az zajos hangot, mákos képet eredményezhet. Van itt bőven dolog, amin el lehet vérezni.
De kanyarodjunk vissza az eredeti témához, mi van, ha van anyagunk a DVD felvevőben, (lehetőleg jó minőségben) és "ki akarjuk szedni"? Akár családi anyagok, akár kedvenc filmjeink.
Három megoldás kínálkozik rá:
1. Változatlan minőségben kiírkáljuk DVD lemezre. Minden lemez fix, 4,7Gb kapacitású, (a kétrétegű ennek a duplája). Össze lehet válogatni a felvételeket, hogy pont felférjenek a lemezre. Itt most a felvételhosszok alapján válogatunk, tehát senki ne számítson időrendre, a cél, hogy egy lemez minél jobban ki legyen használva.
Ha nem akarunk spórolni a tárterülettel, akkor csinálhatjuk folyamatában is: Sorban, időrendben elkezdjük kiírni az anyagokat menüzve DVD-re, és a készülék az egyiket el fogja vágni, mert már nem fér több a lemezre. Ha a kiírás megtörtént, megnézzük hol lett elvágva, és folytathatjuk onnan. Egyes készülékek erre már fel vannak készítve, bekérik a következő lemezt, és így tovább. Kiírás után legyenek feliratozva azonnal a lemezek, és nagyon óvd őket, mert pár karc és olvashatatlanná válik. Vagy hozd el őket az Emlékmentőbe, és felmásoljuk mindet pendrive-ra változatlan minőségben!
2. A második lehetőség, hogy megkapjuk a merevlelemzt, és megpróbáljuk feltörni a fájlrendszert. Ezt a gyártók se nagyok akarják, hogy sikerüljön, ezért gyakori, hogy egy normál Windows alapú számítógépre dugva semmi se fog látszani rajta. De ez minket nem tántorít el, adatmentő programok azért gyakran megtalálják a felvett videókat, és adatmentéssel egy menetben le lehet szedni a mentett videókat transport stream (.TS) formában. Nem minden merevlemezzel működik sajnos, van, amelyiket úgy levédik, hogy ilyen módszerrel se lehet hozzáférni a videókhoz.
3. Itt jön a képbe a 3. megoldás, ha minden kötél szakad, akkor bejátsszuk a felvételeket analóg bemeneten. Összekötjük a hozzánk behozott lejátszót az egyik digitalizáló munkaállomással, és kvázi újra digitalizáljuk az anyagot, egyenként lejátszva őket. Ez 100%-ban működik, csak a befektetett munkaidő ebben az esetben jóval több, mint az adatmentés esetén.
Tehát, ha van merevlemezes DVD íród anyagokkal megtöltve, el tudsz vele bíbelődni te is, de jobb ha szakértőkre bízod a mentést róla!
Ha kérdésed van, hívj minket, vagy írj!