Az előző részben megbeszéltük az asztali DVD lejátszóval történő adattárolás, adat-visszanyerés problémakörét.
A következő fejezet a már teljesen, eredendően digitális videofelvételekkel foglalkozik.
Valamikor a 2000-es évek elején jöttek ki a nagyközönség számára is elérhető digitálisfényképezőgépek. Ezek ugyan még videókat nem lehetett rögzíteni, de alig pár évre rá, már elég gyorsak voltak a szenzorok, hogy videót is lehessen rögzíteni. Például egy 2006-os Fuji fényképezőgép már 640*480 pixeles, 30-as képkocka-sebességű videofelvételt készített, ami az átlag családi videós igényeket kielégítette. Persze az élességállítás nem volt túl fejlett, de az még ma is állandó probléma a DSLR fényképezők világában is.
Úgyhogy már vagy tíz éve egészen jó videofelvételeket lehet készíteni a fényképezőgépekkel. Ez is ugyanúgy működik, mint az analóg kameráknál: egy jelenet gombnyomástól gombnyomásig tart. Egy rendezvényről folyamatos videót például csak a részek összeillesztésével lehet kreálni, vágóprogrammal, utólag. Így egy nyaralás végén könnyen találhatunk 400db pici videofájlt a memóriakártyán.
Le lehet így is tárolni őket, de nem lenne sokkal igényesebb, és könnyebben kezelhető egy fájlban, és rendesen elnevezve?
Meg úgy kevesebb helyet is foglal.
- Először is, kitöröljük a felesleges videókat: Egy legalább Windows 7-es gépen sorba rendezzük a videofájlokat méret szerint. Az első néhány darab jó eséllyel véletlenül bekapcsolt kamera, vagy duplán lenyomott exponálóbillentyű miatt jött létre. Ezeket végignézzük, ha ez a helyzet, töröljük őket.
- Másodszor sorba állítjuk a videófelvételeket: Most a létrehozás dátuma szerint rendeztetjük a videókat, és megvizsgáljuk, a hogy a dátum a fájlnevekkel együtt nő-e? Ha nem, valószínű kifogyott a kamera másodlagos, a dátum megőrzéséért felelős kis telepe, így minden bekapcsoláskor a gyártás-közeli időpontra esik vissza a létrehozott fájlok neve, pl. 2006.01.01. Ha a fájlokat attól még növekvő sorban nevezi el a gép, akkor nincs gond, úgy is fel lehet állítani sorrendet. Ha ez se működik, akkor az ügyfél segítségével sorrendezzük a felvételeket.
- A harmadik lépés a kézremegések leszűrése, itt a nagyon rángatott kamera képét tudjuk stabilizálni. Ez egy nagyon trükkös alkalmazással történik, ami elemzi a képkockákon mozgó objektumokat, és eldönti, milyen irányú elmozdulás milyen kameramozgástól származhat. Bólintást, forgatást, döntést, remegést is képes érzékelni, és kiszűrni. A hátránya, hogy vagy "belevág" a képbe, hogy legyen tere a korrekcióhoz, vagy pedig egy fekete háttér előtt fog ugrálni a némileg kisebbre méretezett videokép.
- Ha ez is megtörtént, jöhet a negyedik lépés, az összefűzés. Itt a felállított sorrendben, a vágóprogram segítségével egy nagy fájlt készítünk a sok kicsiből. Ezt már könnyű ide-oda másolgatni, és könnyű akár feltenni az internetre, egy videomegosztóra, hogy a család többi tagja is láthassa.
- Ezt a videót ha elkészült, a megfelelő helyen kell tárolni. Nem csak fizikailag (2 példányban, két külön merevlemezen), hanem a lemezen belül is. Nagyon hasznos kitalálni egy saját mappaszerkezet-rendszert: Nekünk például otthon van egy Emlékek fő mappa, azon belül az évszámok, azon belül pedig a hónapok, mindig pontosan ugyanúgy elnevezve. (pl.5015_6) Ez azért nagyon jó, mert a család több tagja is tárolhatja a képeket a saját számítógépén, ha különböznek a mappatartalmak, egy egyszerű másolással össze lehet a mappákat fésülni, így minden gépen, legalábbis emlékekből azonos dolgok lesznek fenn.
A kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg rendszergazdáját, vagy az Emlékmentőket! :)
Emlékmentő Kft.
Archiváló - digitalizáló stúdió
36/70-636-6092
http://emlekmento.com/
Az Emlékmentő – Archiváló, digitalizáló Stúdió - rendelkezésére áll Budapesten: